Type your paragraph here.

         Szabadkán születtem, 1955-ben. A Zeneiskola második osztályának befejezése után, 1972-ben egy évet töltöttem az Amerikai Egyesült Államokban. Visszatérésem után kezdtem el írni riportokat, interjúkat a Magyar Szó számára. A Szabadkai Rádióban 1974-ben saját, zenés rádió műsorom volt.


         Az Újvidéki Zeneakadémiára 1975-ben íratkoztam be, zeneszerzés szakra. 1977-ben kezdtem megzenésíteni vajdasági költők verseit. Első szimfónikus költeményemet szülővárosomban, a Szabadkai Filharmónikusok adták elő 1979-ben. Ugyanabban az évben, az Újvidéki TV félórás műsort szentelt megzenésített verseimnek. Később komponáltam kísérő zenét a TV dokumentum és gyermek-műsoraihoz és az Újvidéki Színházban előadott drámákhoz, de továbbra is írtam a 7 NAP, Magyar Szó és Képes Ifjúság számára.

        1984-ben emigráltam az Amerikai Egyesült Államokba, ahol 1986-ban a Montclair State Collegeban magisztráltam zeneszerzés-ből, 1996-ban a Montclair State Universityn pedig tévérendezésből. Amerikai rövidfilmek és színdarabok számára komponált alkalmi zeném az 1994-ben kiadott, Born in September című CD-n hallható. Ekkor már havonta négy TV műsort rendeztem a Staten Islandi CTV kábel csatornán. Ott tanultam meg az AVID softver rendszerrel koncert-, dokumentum- és riport műsorokat montázsolni. Mindez idő alatt, hogy ne felejtsem el anyanyelvemet, írtam beszámolókat és riportokat a Udvarhelyi Híradó, és készítettem dokumentum műsorokat a Duna TV számára. Overnite Shift rövidfilmem 2009-ben szerepelt a Cannes-i Filmfesztiválon.

Ezek mind objektív tények.

      Az is tény, hogy akármelyik fönti eseményt, mégha egymás mellett is álltunk amikor átéltük, ketten, kétféleképpen mesélünk el. Iskoláztatásunk, családi nevelésünk, élettapasztalatunk, vagy az esemény ideje alatti érzelmeink – boldogság, szomorúság – hatása két, teljesen különböző sztorit eredmény-ezhet. Ezt mi szubjektivizmusként ismerjük.

Amerikai vagyok könyvemben arról írok, ami velem történt. Nem szépítem, nem csorbítok, de akárhogy is vigyázok, mindent a saját szemszögömből mesélek. Mert nem tudom (és nem is akarom) letagadni genetikai örökségemet, családi neveltetésemet, iskoláimat, de környezetem hatását és befolyását sem. Ezek szerint ez egy szubjektív könyv? Hmmm…

Ennek eldöntését inkább az olvasóra hagyom.

Spiegel Tibor, New York 2015. márciusa